Időpont: 2023. június 2., péntek 18.00
Helyszín: Párbeszéd háza, Díszterem (1085 Budapest, Horánszky u. 20.)

A megnyitóról a Magyar Kurír közölt cikket.

Köszöntőt mond:
Dr. Török László, a mezőkövesdi Jézus Szíve templom plébánosa

A kiállítást megnyitja:
Koronkai Zoltán SJ, jezsuita szerzetes

Kurátor:
Agócsné Halász Andrea, etnográfus, múzeumvezető

Házigazda:
Kákonyi Júlia, művészeti vezető

Közreműködik:
Musica Sacra Kórus, pesti Jézus Szíve templom

A kiállítás 2023. szeptember 6-ig látogatható, naponta 15-18 óráig.

„JÉZUS SZÍVE, LÉGY VELEM!”

A matyó népcsoport jellemző vonásainak felsorolásakor mindig hangsúlyt kap a „buzgó vallásosság”. A matyóság színtiszta katolikus közösséget alkotott a környező települések döntően református lakossága között. Vallásosságuk nemcsak hétköznapjaikat és ünnepeiket hatotta át, hanem szervezőerőt jelentett a matyó társadalomban is.

Az egyházi rendek (jezsuiták), az oktatás hozzájuk is kapcsolódó intézményrendszere (Isteni Megváltó Leányainak tanító apácái), a különböző generációkat összefogó vallásos társulatok (Mária Kongregáció) mind a közösség összetartói voltak, és befolyásolták az erkölcsi értékrendet.

 A jezsuiták megtelepedése, templomépítésük és iskolaalapításuk felpezsdítette és átalakította a népesség vallási életét, szokásait. A mezőkövesdi körmeneteknek, búcsúknak már az 1920-as évektől rendszeresen sokezres résztvevője volt, amely nemcsak a hívekből, a zarándokokból állt, hanem az érdeklődő idegenekkel is kiegészült. Móricz Zsigmond 1929-ben egy alkalommal kifejezetten a Szív búcsúra látogatott el Matyóföldre. Élményeit, a káprázatos látványt újságcikkben is közreadta, hangsúlyozva, hogy „itt még van ősi eredetiség!” 

A társasági lapok, képes magazinok színes tudósításaiban, mellékleteiben a népéletről szóló idillikus képriportok kedvelt témája volt a mezőkövesdi búcsúk tarka tömegének, a hófehér ruhás Mária-lányok dekoratív csoportjának hatásos fotója.

A matyók látványos vallási külsőségeihez hozzájárult az a tény, hogy a matyó hímzés motívumait és színvilágát alkalmazták az egyházi textíliákon. A miseruhákon, templomi lobogókon, oltárterítőkön is megjelentek a matyó rózsák, alkalmazkodva a megrendelő igényeihez. Egyházi jelképekkel, szőlőfürtökkel, szőlőlevelekkel, búzakalásszal keverték a matyó virágmotívumokat.

Az első Jézus Szíve búcsú 1923. június 10-én, a 100. pedig 2022. június 26-án volt. A hála és a köszönet a mai napig él szívünkben. Hálásak vagyunk, hogy a jezsuita atyák tanítása nyomán új élet kezdődött Mezőkövesden. Példaértékű tevékenységüket az akkori hívek és mai utódai is iránymutatónak tartják.  Jézus Szívének szeretete számukra a legfőbb dolog, amit kiegészít az irgalmasság, a megbocsátás és az alázatosság. Mindannyiunkat még ma is Jézus Szívének tiszteletére buzdítanak, melyet egy szívvel és egy lélekkel kell követnünk!

De köszönetet is kell mondanunk azoknak a plébánosoknak és káplánoknak, akik folytatták a megkezdett utat, elmélyítették a tanítást és továbbadták híveiknek a Krisztusi szeretet parancsát. 100 év elteltével is így fohászkodunk:

„Egyesüljön minden hű szív, mely az Úr Jézushoz hív!
Jertek a szent oltárához, az ég és föld Urához!
Fehér ostya szent színében jelen van itt csodaképpen!
Jézus Szíve, ó, légy áldott! Jöjjön el az országod!”

/Agócsné Halász Andrea, etnográfus, múzeumvezető/