Európa megmentése jegyében ült le Erdő Péter katolikus érsek-bíboros és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija beszélgetni a Párbeszéd Házában. A felek nem értettek egyet abban, hogy van-e keresztény-zsidó párbeszéd –, a jóléti társadalomról azonban egyaránt lesújtó véleménnyel voltak. A Keresztény Mandiner tudósítása:

Tóra, Evangélium, Európa. E három téma köré csoportosult az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség által szervezett beszélgetés a Párbeszéd Házában. A szervezők az esemény rendkívül ambiciózus célkitűzését Európa zsidó-keresztény alapon történő újjáépítésében határozták meg.

Van párbeszéd, vagy nincs párbeszéd?
Európa újjáépítése azonban így sem maradhatott el, ugyanis Erdő Péter bíboros azonnal felvázolta a közönség számára azt az egyedülálló kapcsolatot, amely a zsidóságot és a kereszténységet összeköti. Az utóbbi időben „nem csupán Magyarországon, hanem egész Európában is folyik a párbeszéd”,főleg közös imádság és a liturgikus kérdések mentén – mondta Erdő. Azt is hozzátette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöki tisztségét is betöltő bíboros, hogy a zsidóság és a kereszténység „tulajdonképpen nem is külön vallás”, legalábbis egy szentszéki dokumentum értelmében. Ugyan több a különbség közöttük, mint például ami a keresztény felekezetek között megfigyelhető; de a kapocs, amely összeköti őket a testvéri kapocshoz hasonlítható leginkább.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija nem értett ezzel teljesen egyet. Arról beszélt, hogy a keresztények és a zsidók közötti kapcsolat nem igazi párbeszédként jelent meg korábban, hiszen „a párbeszéd szó egyfajta szimmetriát feltételez”. Ami megvalósul szerinte, az valójában annyi, hogy a kereszténység folyamatosan reflektál az idősebb testvérre, a zsidó vallás azonban igen ritkán teszi ugyanezt a kereszténységgel. És ha mégis reflektálna, akkor sem mindig pozitívan. Ezért„helytelen úgy tenni, mintha ez egy kölcsönös párbeszéd lenne”.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, Erdő Péter azonban úgy reagált: ami itt folyik, az „párbeszédnek párbeszéd”. Mindemellett pedig fontos azt tudatosítani, hogy „zsidó vallás nélkül nincsen keresztény vallás”. Generációs vita alakította ki ugyanis a kereszténységet, amely vitában a zsidó prozelita hatások igen erősek voltak. Olyannyira egybekapcsolódtak, hogy „csak a harmadik-negyedik század környékén történt meg a tényleges szétválás”.

Erdő: A vallásnak fontos motivációs szerepe van
Köves Slomó is nagyon fontosnak tartotta ezt a momentumot, ugyanis szerinte amit Erdő mond, azt sokáig nem mondták ki a katolikus egyházban. A történelem során sokszor hozzátették: „nemcsak a zsidó vallás léte, hanem megszűnése is előfeltétele a kereszténységnek”. Hiszen „Jézus új szövetsége felváltja a régit”, ebből kiindulva pedig a kereszténység létjogosultságát is veszélyezheti teológiai értelemben a zsidó vallás léte. Nagy váltást jelentett azonban a rabbi szerint, amit a katolikus vallás az utóbbi ötven évben változtatott. És amit a zsidó vallás szempontjából még feltétlenül érdemes megemlíteni: a Biblia értékeit a kereszténység juttatta el a világ minden pontjára – hangsúlyozta Köves.

A közös pontokat hangsúlyozva válaszolt ismét a katolikus főpap. Erdő Péter szerint a zsidóság és a kereszténység olyan vallási keretet képes adni a – szerinte média által manipulált, így erkölcsileg megbicsaklott – társadalom számára, amely a motivációt nyújthat az embereknek. Ugyanis lehet a társadalmi együttélést jog és erkölcs nélkül szabályozni, azonban a motivációt, a miértekre adott választ nem lehet helyettesíteni, és „ebben van a zsidóságnak és a kereszténységnek egy nagy közös üzenete”.

A teljes írás itt olvasható.

Nyitókép

Szerkesztő: Kóczián Mária