Hamvazószerda a negyvennapos böjt kezdete a katolikusok számára. Az idei böjti időben csodálatos ikonok sorát tekinthetik meg az érdeklődők a Párbeszéd Háza kápolnájában.

Hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők vezeklésképpen hamut szórtak a fejükre. Ezt idézi fel a szertartásban a pap: hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, és azt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” Mivel a vasárnapok a Katolikus Egyház gyakorlata szerint nem számítanak böjti napnak, régóta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától (idén február 10.) húsvét vasárnapig (március 27.) a böjti napok száma negyven.

A negyvennapos böjt a IV. században már általánosan elterjedt. A XI. századig nagyon szigorú volt, késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A Katolikus Egyház ma már enyhébb böjtöt ír elő, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy ne fogyasszanak húst.

A böjt a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságára utal. Az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását fejezi ki.

A Párbeszéd Háza különleges kiállításnak ad otthont a böjti időszakban: Szavakban leírhatatlan címmel válogatást mutat be Magyarország élő bizánci művészetéből. A látogatók zömmel ikonokat láthatnak. Az ikon a keleti kereszténység szerint nem egyszerűen műalkotás, hanem Isten valóságos megjelenésének, aláereszkedésének helye. Pavel Florenszkij híres ikonteológiai munkájában (Az ikonosztáz) az ikon létezését istenbizonyítéknak tekinti: „Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten”. Az ikonfestést az ortodoxiában a teológiai karokon külön szakként tanítják, ami szintén kiemeli a tevékenység hétköznapokból kiemelkedő, Isten felé gravitáló jellegét.

A böjt megszakítja a hétköznapokat, az aszkézis lehetőség arra, hogy az Isten felé vezető út egyre szabadabb legyen. Az ikonok szemlélése hasonló módon nyithat utat a transzcendens felé.

A kiállítás megnyitója február 11-én csütörtökön 17 órakor lesz. A műalkotások március 24-ig munkanapokon 15-18 óra között megtekinthetők.

A kiállításhoz a Jezsuita Sziget keretében számos tematikus program kapcsolódik:

Február 12. 18.00 Bizánci elemek Magyarország középkori művészetében
Február 14. 17.00 Vecsernye és beszélgetés Kocsis Fülöp metropolitával
Február 19. 18.00 Andrej Rubljov - filmvetítés és beszélgetés
Február 21. 17.00 Vecsernye és beszélgetés Orosz Atanáz püspökkel
Február 22. 18.00 Görög katolikus templomépítészet
Február 28. 17.00 A XX. század görög katolikus vértanúi
Március 23. 17.00 Előadás a görög katolikus liturgikus zenéről

Íztelítő a kiállításon bemutatott ikonokból: