Böjt – hogy Isten betölthesse ürességünket

2018. február 13., Kóczián Mária

Hamvazószerda szokása abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők vezeklésképpen hamut szórtak a fejükre. Ezt idézi fel a szertartásban a pap, amikor hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, és azt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!

 

A vasárnapok a Katolikus Egyház gyakorlata szerint nem számítanak böjti napnak, ezért régóta a szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától (idén február 14.) húsvét vasárnapig (április 1.) a böjti napok száma negyven, Jézus negyvennapos pusztai böjtjére emlékezve.

Ez a hosszú böjt a IV. században már általánosan elterjedt. A XI. századig nagyon szigorú volt, késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Ma már a nagyböjti előírások nem ennyire szigorúak, a lényeg azonban nem változott: Jézus katolikus közössége hívja tagjait, hogy nagyböjt idején így fejezzék ki szolidaritásukat "Isten értünk szenvedő szolgájával", a Názáreti Jézussal. Ez a szeretetgesztus egyben szabadabbá is teszi a böjtölőt a "test fogságától". Ennek gyakorlata a következő:

  • Hamvazószerdán és nagypénteken szigorú a böjt, a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk.
  • E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebbeket arra kérik, hogy ne fogyasszanak húst.

Emellett természetesen számos lehetőségünk van arra, hogy kiüresítsük magunkat, hiszen gyors, információban, tevékenységben, élményekben gazdag korunkban van miről lemondanunk. Akár a csokoládéról, édességekről, akár az alkoholról, cigarettáról, akár a mértéktelen internet-fogyasztásról mondunk le, az elősegítheti azt, hogy lebontsunk néhány akadályt a köztünk és Isten között feszülő térben –, akár rajtunk kívül, akár önmagunkban. Alkalmasabbak leszünk arra, hogy befogadjuk Istent nyilvánvalóvá váló ürességünkbe.

 

A Jézus Szíve templomban február 14-én lehet hamvazkodni a reggeli csendes misék után, és az esti szentmise után is.