A választásról való távolmaradás miatt a közjó és a közerkölcs híveinek kisebb a súlya a politikában, mint jelenléte a társadalomban. Tovább rontja a helyzetet, hogy a világtendenciával szemben Európában csökken a gyakorló keresztények száma – írja Surján László, a KDNP politikusa, aki 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2012 januárjától az EP alelnöke.
A választásról való távolmaradás miatt a közjó és a közerkölcs híveinek kisebb a súlya a politikában, mint jelenléte a társadalomban. Tovább rontja a helyzetet, hogy a világtendenciával szemben Európában csökken a gyakorló keresztények száma – írja Surján László, a KDNP politikusa, aki 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2012 januárjától az EP alelnöke.
Ha a huszonegy magyar képviselő a 751 tagú Európai Parlamentben (EP) csak önmagára támaszkodna, semmit nem érhetne el. Csapatmunkára van szükség.
A feladatokat az EP a politikai frakciók között osztja szét, a szétosztásnak szabályos rendje van, a vezérelv a frakció nagysága. Ezért az országnak nem használnak a független vagy a kis frakcióhoz tartozó képviselők. A következő feladat megfelelő befolyást szerezni a frakción belül. Ez felkészültség és képesség kérdése is, de majd ennyit számít az adott frakcióhoz tartozó nemzeti delegáció létszáma. A néppárti frakcióban az első ciklusban tizenketten voltunk, a másodikban tizennégyen. Azért tudtunk frakcióvezető helyettesi, illetve parlamenti alelnöki posztra jelölni, mert itthon sokan szavaztak ránk. Más szavakkal: egy európai képviselő sikerét választói alapozzák meg.
Az EP elvben csak európai ügyekkel foglalkozik. Úgy kell tehát megfogalmazni a magunk érdekét, hogy az másoknak is megfelelve európai érdekké váljék. Így lehettünk eredményesek a felzárkóztatási programok (elmaradt régiók fejlesztése) vagy a mezőgazdasági támogatások megtartásában.
Az unió, s azon belül az EP érdekütköztetések terepe. Ha egy ország nem áll ki keményen a saját érdekeiért, ne csodálkozzék, ha rosszul jár. Mások nem fognak helyettünk gondolkodni, tehát bólogató Jánosokat nem érdemes Brüsszelbe küldeni. Nem kell félni a vitáktól. Az első, hogy tudjuk, mi jó Magyarországnak. A második, hogy felmérjük, kikkel azonosak az érdekeink. Támogatást közös érdek alapján kaphatunk, de egyfajta cserekereskedelemben is: nekünk közömbös dologban segítve másokat erősítjük a fegyverbarátságot.
Az uniós döntéshozatalban nemcsak új dolgokat kell létrehozni, hanem régieket megvédeni, mint például most az akácot és az akácmézet. Néha váratlan helyről jön segítség. Például annak, hogy az Unió jelentősen csökkentette az országhatárokon átnyúló mobiltelefon beszélgetések költségét, fontos magyar vonatkozása is van: egy ilyen rendelkezés európaivá teszi az árszabályzást, s ekként közvetetten támogatja például a rezsicsökkentést.
Másokkal összefogni néha csak kompromisszumok árán lehet. Ez nem baj. A jó kompromisszum határt húz az önérdek és az önzés közé. Emlékezzünk: az első világháborút lezáró békék a győztesek önzésből fakadtak. Az eredmény: újabb világégés. Az Európai Unió azért jött létre, hogy a jövő ne a revánsvágy diktálta háborúságokból álljon.
Az egyesült Európa különleges, soha nem volt világ. Kísérlet, amelyet önmagunkon végzünk. Nem lezárt, hanem folyton változik. Alapelv, hogy az Unió csak olyasmit szabályozzon és finanszírozzon, ami közösen jobb, hatékonyabb lehet, mint a tagállamok szintjén. Sajnos előfordul, hogy némelyek a választók által nem vagy alig támogatott elgondolásaikat az Unión keresztül akarják rákényszeríteni a polgárokra. Gondolok többek között a teljesen szabad abortuszra, a házasság fogalmának átalakítására, az élet helyett a halál kultúrájára. Velük szemben arra kell törekednünk, s tettük ezt eredményesen jó néhány alkalommal, hogy ne engedjünk az Unió egyik alapelvéből, a szubszidiaritásból. Meg kell őrizni a tagállamok illetékességét. Olyan képviselőkre van szükség, akik nem akarják Brüsszel jogait a tagállamok kárára növelni. Az unióval szemben éppen a jogkiterjeszkedő próbálkozások gerjesztik az elégedetlenséget. A polgárok gyakran találkoznak tőlük idegen nézetekkel, és nem látják, hogy az ő véleményük is tükröződnék a döntésekben. Ez a kritika sokszor jogos. Az okok megítélésében azonban nem szabad a felszínen maradni. Az EP összetételét a polgárok akarata dönti el. Ha,– mondhatjuk Platón nyomán, – az erkölcsösök és a tehetségesek távol maradnak a közügyektől, ne csodálkozzanak, ha az erkölcstelenek és a buták uralkodnak rajtuk. A távolmaradás miatt a közjó és a közerkölcs híveinek kisebb a súlya a politikában, mint jelenléte a társadalomban. Tovább rontja a helyzetet, hogy a világtendenciával szemben Európában csökken a gyakorló keresztények száma. Az uniós döntéseket ma is lehetséges a közjó és az erkölcsi értékek irányába befolyásolni, de döntő fordulatot csak az európaiak sikeres újra evangelizációja eredményezhet.
A képviselő kirakatban van. Erkölcsi felfogásának nyílt vállalása: hitvallás. Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy világossá tegyük: lehet, hogy a valláserkölcsi felfogás híveiként kisebbségben vagyunk a parlamentben, de amit képviselünk, az legalább annyira korszerű és európai, mint ellenfeleink véleménye. A helyzet javulhat, ha a keresztények mindannyian részt vesznek az európai választásokon, és döntésük során figyelembe veszik, hogy mi várható erkölcsi kérdésekben a pártoktól.
Szerkesztő: Kóczián Mária
