Logo

A hét képe I Elmira Khasanova: Nomád család

A LELKIÁLLÍTÁS online alternatívájának, a Képnézegetőnek aktuális képe.

A Faludi Galéria LELKIÁLLÍTÁS programjának online változataként Képnézegető címmel új lehetőséget ad képzőművészeti alkotások bemutatására. A felkért művészektől beérkezett alkotásokból válogatva egy-egy kép egy héten át lesz látható mint „A hét képe”. A művészek kérésünkre a „Lelkiállítás” hívószóra válaszul alkotásuk spirituális vonatkozásáról is írtak. Isten szép, minden szépségnek Ő a forrása.

A Képnézegető folytatásaként a Közösségben mottóval meghirdetett 23. Faludi Filmszemle és Fotópályázat díjazott fotóit mutatjuk be.

“A kép nem természeti jelenség – gondolat van mögötte, még akkor is, ha a gondolat nem tiszta, világos. A képnek nem kell világosnak lennie – a kép az önmegértetés és a szemléltetés tárgya. Aki készíti, megért, szemlél és szemléltet. Aki aztán nézi a képet, visszafelé, a képből kiindulva lesz képes ugyanerre: önmagunk megértése és szemlélésének tárgya a kép. Egy folyamat kettős útja – az alkotó és a befogadó anyagiasult párbeszédének hordozója. Nincs kép anyag nélkül – a legkevesebb és a legtöbb anyag a képen a fény: homok a kezünkben, szél a fülünkben;  hang a kimondott szó előtt. Fény és megvilágítottság – a kép a fényben áll: fény maga is. Fényből készült. Képeink olyan beszélgetések terei, amelyek még nem születtek meg – a képről beszél a készítő és a befogadó. Szólaljunk meg, legyen fény. Először az alkotó, aztán a befogadó, az újjáalkotó – alkossunk együtt, szót-szólva a képről.” (Lázár Kovács Ákos, a Faludi Filmszemle és Fotópályázat igazgatója)

A hét képe(i): Elmira Khasanova: Nomád család (sorozatok, I. díj)

"Az első közösség, amelybe bekerültünk, egy család.

A fotósorozat egy nomád családról szól, amely egy jurtatábort üzemeltet egy Isten háta mögötti helyen, 3016 méteres magasságban. A jurtatábor mellett szarvasmarhát tartanak, „kymy” -t (erjesztett lótejet) és „kurut” -t (nomád típusú sajtot) készítenek. Nurgul férjével, Baish-szal és gyermekeivel. Idén a Covid-19 miatt csak néhány helyi turista látogatta meg a helyet. Nurgul egyedül volt a gyerekekkel, és minden munkát elvégzett: szarvasmarhákat gondozott, rendben tartotta a jurta tábort, ennivalót készített. A nomád család egész évben Naryn városában (2020m) él. Minden évben június közepétől szeptemberig felmennek a családi legelőre a kirgizisztáni Son-Kul-tóhoz, ami Kirgizisztán második legnagyobb tava. Az idő nagyon változékony ezen a magasságon. A növényzet ritka: a legelők végtelenek, van itt tó és hegyek, bokrok és fák nincsenek.Előfordulhat, hogy a nyár közepén egy nap alatt mind a négy évszak megmutatkozik. A hó októbertől májusig borítja a földet. Az életkörülmények nagyon nehezek.

A jurta egyfajta kapocs a nomád gyökerekkel. Ahogy a híres kirgiz író, Csingiz Ajtmatov mondja: „A történelmi emlékezet nélküli ember, arra kényszerül hogy újra meghatározza helyét a világban, a saját és más népek történelmi tapasztalataitól megfosztott  ember kívül esik a történelmen és csak a mában képes élni…""

A jurta a nomád civilizáció kicsinyített mása. A jurta mikrokozmosz, az Univerzum modellje. Minden praktikus benne. Nincs benne semmi felesleges, ugyanakkor minden dolognak megvan a maga mély jelentése.

A jurta tetején van egy „tunduk” (ezen a lyukon száll ki a füst éjszaka; nappal pedig itt áramlok be a fény). A „tunduk” képe nemcsak a jurta, hanem a Nap szimbóluma is volt. A nyílt „tundukon” keresztül a nomád meglátta a csillagos eget, ezen keresztül került kapcsolatba az ősök szellemeivel és az istenekkel." Elmira Khasanova

 

Lelkiállítás

Néma csöndben adott ideig keringenek a résztvevők a teremben az alkotások előtt – alkotástól alkotásig mennek teljes csöndben, addig, amíg az egyik alkotás ki nem kezd a nézőjével. Ha ez megtörténik, a néző megáll, hagyja magát “megdolgozni” a műalkotás által, lélekben kötekednek egymással. A maradék időt a gyakorlat végéig “édeskettesben” töltik. A légyott idejének múltával mindenki marad helyben, megfordul, háttal az alkotásnak behunyja a szemét és felidézi “kedvesét”, keresi, mi az az egy szó, kifejezés, ami legjobban leírja a találkozás keltette lelkiállapotot. Majd már nyitott szemmel sorra bemondják a résztvevők a bűvös szót, megosztásként.

Korábbi lekiállítások:

Lelkiállítás a Jezsuita Szigeten (Marsai Ágnes grafikus művész Bibliai képek című tárlatának segítségével)
Lelkiállítás Kákonyi Júliával I.
Lelkiállítás Kákonyi Júliával és Sajgó Szabolcs SJ-vel

parbeszedhaza@jezsuita.hu
06-1/411-0825